Illat-útlevél, avagy mit árul el a "szagod"? - 2. rész

Ahhoz, hogy ezt a cikket értsd, kérlek, olvasd el az alatta találhatót is. Ott indul minden!

...Az illatunk velünk születik? Vagy mégis változik az az idők során? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához tudnunk kell, hogy miből tevődik össze egy ember privát illata, vagyis az „illat-útlevele”. Erre sokan kapásból bedobnák a ’feromonok’ fogalmát, és valóban nem is járnának távol a valóságtól, de a feromonok nem egyedül vállalják azt a feladatot, hogy nekünk jellemző arománk lehessen.

 Alapvetően öt csoportra oszthatjuk azokat a tényezőket, amelyek a "saját illatkoktélunkat" létrehozzák:

1. A személyes genetikai állományunk, vagyis, amit a szüleinktől örököltünk.
2. Kulturális és származásbeli jegyek, vagyis a bőrszín, a származásunk földrajzi helye, annak klimatikus jellemzői.
3. A kemoszféránk. Ide soroljuk az étkezési és higiéniai szokásokat, a lakáskörülményeket.
4. Testi tényezők, úgyis, mint a verejtékmirigyek elhelyezkedése és száma, az általános egészségi állapot.
5. A lelki állapotunk és a bennünk lejátszódó folyamatok. Azt mondják, a félelemnek van szaga, sőt a harag, a keserűség, de az öröm is sajátos illattal fűszerezheti a meglévő testszagunkat.

Azt tehát megállapíthatjuk, hogy az illatunk bizonyos értelemben velünk születik, és aztán folyamatosan formálódik. Nyilván a verejtékmirigyeink száma nem változik meg az évek során, működésükben azonban felléphet némi változás. Bőrszínünk is ugyanaz marad, ahogyan a génállományunk is, de elképzelhető, hogy amikor félünk, szeretünk, örülünk, vagy épp a bennünk lévő méreganyagok számára próbálunk kiutat megnyitni, megváltozik a testszagunk.

feromon 1Hogy az illatunk párválasztásra gyakorolt hatását is megvizsgálhassuk, fényt kell deríteni a már emlegetett, és manapság amúgy is nagyon divatos fogalomra, mégpedig a feromonokra. A feromon a 21-dik század leleményes kereskedelmi trükkjeinek és túlfűtött szexuális orientáltságának köszönhetően az emberek fejében azt a lenyomatot hagyta, hogy ez valamiféle szexre gerjesztő ellenállhatatlan anyag, ami varázsütésre betereli a hölgyeket a férfiak hálószobájába. És általában ez a viszonylat, tehát nőkre ható varázsszerről lehet itt szó. Ma már többféle, állítólag feromon tartalmú parfümöt gyártanak férfiak számára, amelyek eladási szlogenje mind azt sugallja, hogy a termék megkönnyíti a párkeresést. Természetesen a pillanatnyi sikerre ösztökél, nem ígéri, hogy az igazi az ágyunkban is marad, ha a parfümre ’előfizetünk’. Tényleg létezik az a hivatalos bájital, ami ellenállhatatlanná teszi akár a legvisszataszítóbb férfit? És ehhez elég egy dús keblekkel díszített weblapon a „kosárba teszem” opciót választani?

Lássuk, mit mond erre a tudomány, a feromon ugyanis egy régóta kutatatott anyag. A szó görög eredetű és két tőre osztható: az eleje a „pherein”-ből ered, ami annyit tesz „viselni, hordani”, míg a második rész a „hormao” szón alapszik, aminek jelentése „kiváltani, ösztönözni”. „A feromonok, amelyek már nagyon kis koncentrációban is hatnak, a hormonokhoz hasonló anyagok, azzal a különbséggel, hogy hatásukat a testen kívül fejtik ki.”  Alapvetően kétféle funkciót látnak el, amelyből az egyik valóban szexuális jellegű, a másik pedig kommunikációs. A feromonokat először a növény és állatvilágban fedezték fel, majd később jöttek rá a kutatók, hogy az ember, mint főemlős szintén rendelkezik ilyen anyagokkal. Mit jelent a két említett funkció?

elefantAz állatok esetében a feromonok egyrészről hatnak a szaporodási folyamatokra, másrészt viszont jelzőlámpaként figyelmeztetnek a veszélyre, jelölnek ki területet, taszítanak, vagy épp vonzanak más állatokat. A rovarok esetében a feromonok kényszerítő jellegűek, tehát ahol a feromon, ott a kényszerű viselkedés is. Az emlősöknél ez a viselkedés-specifikus, a ’ha-kell-ha-nem’ reakció elmarad, és a feromonok jelzés értékűvé válnak. Az elnevezés is ehhez a különbséghez idomul: rovarok esetében kiváltó feromonokról, emlősök esetében jelző feromonokról beszélünk. Egy állat általában akkor reagál a jelző feromonokra, amennyiben más érzékszervére ható ingert is érzékel. Tehát az emlős pusztán a szaganyagok hatására nem mutat szexuális irányultságú viselkedést. Mivel magunkat, embereket a legfejlettebb emlősállat fölé rangsoroljuk, így érthető, hogy az ember esetében sem játszik a primer (vagyis az endokrin rendszerre ható és fiziológiai folyamatokat beindító) feromon egyedüli, döntő szerepet. Ennyit a férfiak álmáról, hogy elég egy speciális parfüm a nők elcsábításához. Ugyanakkor talán mégsem ’húzhatjuk le teljesen a rolót’ a feromonokra, hiszen érdekes megfigyelések mégiscsak azt támasztják alá, hogy ha nem is reflex-szerűen és kényszerből, de reagálunk az embertársaink feromonjára. Talán ez az az összetevő a saját testszagunkban, ami valójában kiveti a hálóját a párunkra, és talán ez vezeti őt az orránál fogva (a legjobb értelemben!). Elterjedt nézet, hogy a nők a peteérésük idején népszerűbbek a férfiak körében. Az utódnemzés az emberben is kódolva van, és bár az asszonyokon nem látszik, mikor van peteérésük, a férfiak számára diszkréten jelez a biológia. És ez a folyamat éppen azért működhet, mert tudattalan, így az ösztönös szaporodási vágyat nem olthatja ki a logika. Persze felmerül a kérdés, hogy az ember képes-e egyáltalán a feromonokat, mint ingereket befogni, ebben a mesterséges illatanyaggal dúsított és elfedett világban. Illetve, hogy a természetes női ciklusnak megálljt parancsoló hormonális fogamzásgátlók és más hormon tartalmú készítmények lehetővé teszik-e a feromonok termelését és érzékelését.

Folytassam még?

Köszönöm a figyelmedet!

Kata

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.

Log In or Register